FÓTI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

 

Örömteli tény amikor Fót neve nem a helyi anomáliák, hanem igazi értéke révén kerül be az országos köztudatba. Ilyen alkalom volt idén április 9-e is, amikor a Magyar Tudományos Akadémia adott helyt az „Életmódja: építész „ címü tudományos konferenciának, melyen a településünk emblematikus, meghatározó müemlékegyüttesét a szakértök több megközelítésböl mutatták be. A fótiak mindannyian ismerik, de talán kevesen tudják, hogy a Szeplötelen Fogantatás Templom és maga a teljes müemlék együttes, mellyel Fót városát azonosítják Ybl Miklós munkásságának elsö monumentális müve. A 2014-es év Ybl Miklós emlékév két okból is: születésének 200., halálának 123. évfordulóját ünnepeljük. Országosan - többek között május 9-én Fóton is - több száz rendezvény, megemlékezés, múzeumi és városséták keretében emlékeznek meg az építömüvészet nagy mesteréröl.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A konferencián „ A fóti templom a források és a feldolgozások fényében „ címmel Buda Attila könyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész taglalta a templom írásos emlékeit. Az építkezés megkezdésétöl rendelkezésünkre álló dokumentumok közt kutakodó tudós úgy a korabeli magánlevelezések, hírlapi cikkek, mind a templom díszítöfestését végzö Carl Blaas megemlékezései, Ormós Zsigmond, Ybl Ervin írásai, valamint Grynaeus Alajos szakmai összefoglalója alapján mutatta be kutatásának eredményeit. Építész - statikusként az itt folyó munkákat több, mint húsz éve felügyelö és vezetö.

 

Iványi János Czétényi Piroskával közösen készített „ Ybl Miklós újpesti munkássága „ elöadásában szintén kitért a fóti templomra. Újpest és Fót történelme nem csak a földrajzi közelség miatt fut párhuzamosan, hiszen Károlyi István gróf terméketlen megyeri birtokain alapította meg Újpestet. Mint a Károlyi család építésze, természetes volt, hogy Ybl Miklós tervezte meg az újpesti fötemplomot, valamint a Klarisszeum épületeggyüttest is.

 

Templomunk szentélyét 2000 óta restaurálja Fodor Edina és Maracskó Izabella, Sári Gabriella, Horváth Judit, Györi Lajos, Répássy Viktor, mely most júniustól, a diadalív elkészültével teljes pompájával áll majd elöttünk. Restaurátoraink közül Fodor Edina és Maracskó Izabella „ A Fóti Szeplötelen Fogantatás Plébániatemplom szentélyének restaurálása” címmel az eltelt tizennégy év aprólékos munkájáról vetített képes elöadásban számoltak be. Az elöadásban kitértek a Kákay féle több, mint ötven évvel ezelötti restaurálás eredményeire és a munkálatok kezdésekor feltalált állapotokra. A restaurálási munkálatok alatt került elö Carl Hofferbach ceruzával készült bejegyzése is, aki a díszítő festéseket eredetileg készítette. Jól látszanak a freskótechnikából adódó bekarcolások is a képeken, melyeket C. Blaas 1854-ben készített és szignaturájával látott el.

 

​